A Sapiens után a Homo Deus szinte könnyed olvasmány volt. Míg az előző kötetben főleg azzal foglalkozott, hogy jutott el idáig az emberiség, addig ebben a könyvben már a jövőbeli terveink és lehetőségeink kerültek terítékre.
Nagyon érdekesen állította az embert a középpontba, aki szinte vallásosan isteníti önmagát, az egyéniségét. Majd haladunk tovább és minden az ember körül forog. Elfeledkezünk minden másról és csak az én a fontos. Felveti a lehetőségét annak, hogy a technológia miatt a társadalom át fog alakulni, de mit hoz a jövő kérdésre nem tud/akar egyértelmű választ adni. Igaza van, annyi változó, különböző tényező variálja a lehetőségeket. A legnagyobb variáns persze maga az ember.
Kíváncsi leszek, hova jutunk.