molyos adatlap

 Spanyolországban járunk a 40-60-as években. Daniel Semperét antikvárius édesapja elviszi az Elveszett könyvek temetőjébe, ahol "örökbe fogad" egy kötetet Julián Carax A szél árnyéka című könyve ezután végigkíséri a kisfiút kamasz majd felnőttkoráig és minden egyes lépését meghatározza.

Ez a könyv a titokzatos és meghatározó regény miatt egyrészt volt mágikus realista, de volt krimi is, mivel Daniel belevetette magát a Julián Carax utáni nyomozásba. Ugyanakkor a háttér miatt történelmi regény is volt. Mondhatnánk, hogy túl sok műfaj ez így egyszerre, de mégis sikerült tökéletes egyensúlyt teremteni közöttük. Nem éreztem, hogy ez a mix zavaró volna.

Végigkísérjük Daniel felnőtté válását, amint hol jobban, hol kevésbé izgatja Carax élete és munkája. Majd kénytelen mindent beleadni, hogy "megmeneküljön" az állandó üldözőtől. Akinek kiléte határozottan meglepett. Szóval izgalmas, letehetetlen olvasmány volt. Talán kicsit túl kerek és lezárt is, szóval elképzelésem sincs, a folytatás miről szólhat.

A Tűzrózsa c. novellánál pedig kiderült, hogy a Sempere család sorsa szorosabban kötődik az Elveszett könyvek temetőjéhez, mint ahogy a regény alapján sejtenénk. Érdekes adalék volt ez a sztorihoz.

Ami miatt sokáig gondolkodtam a könyvön az a hátoldalán lévő egy mondatos idézet volt.

Az embert semmi sem jellemzi olyan jól, mint az a könyv, amely először ejti rabul a szívét.

Mióta megtanultam olvasni szinte nem volt nap, hogy ne vettem volna könyvet a kezembe. Sőt, már óvodás koromból emlékszem, hogy másoltam ki szépen a betűket a mesekönyvekből. Mindig fontosak voltak az életemben a történetek. Az első könyvem nem mondanám meghatározónak, de büszke voltam rá. Általános első osztálya utáni nyáron végig olvastam az Egri csillagokat. Kicsi voltam, a könyv nehéz, kellett hozzá annyi idő. De számomra a legmeghatározóbb történet Moliere A fösvény c. darabja. 8-9 éves lehettem, mikor azt olvastam. Anyám szerint még túl kicsi hozzá, de mindent világosan értettem. Vajon ez mit mond el rólam?

52 könyves kihívás: 42. A 21. század eddigi egyik legjobb regénye