Mostanában többször is a kezembe akadtak iskolai zaklatás/bántalmazás köré felépülő kötetek. Ez is beleállítható ebbe a sorba, ugyanakkor egy kicsit többet is nyújt annál.
Történetünk mesélője Szöulból érkezik egy vidéki kisvárosba, ahová édesapját áthelyezték. Az új környezet nem igazán tetszik a nagyvárosi srácnak. Ráadásul megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy egyik osztálytársa kiskirályként uralkodik mindenki felett. Uralma ellen senki nem lázad fel. Amikor pedig ő próbálkozik nem maga a kiskirály akadályozza meg törekvéseit, hanem a szintén elnyomásban élő osztálytársak.
Az ötvenes évek, vagyis a háború utáni Dél-Korea valóban egy diktatórikus rendszer volt. Ebben a könyvben kicsiben látjuk, ami nagyban valóban megtörtént az országban. Még megírásának pillanatában is nagyon érzékeny téma volt ez. Még ma is nagy szeretettel hallgatják agyon az akkori kegyetlenkedéseket, amiben, mint a könyv osztályában is mindenki cinkos volt. Aki változtatni akart, annak nem volt esélye, meghajolt, vagy meghalt. Na jó, itt azért nem mentek ennyire messzire a srácok.
De mire is van szükség egy diktatúra megtöréséhez? Valóban felülről, egy pártatlan félnek kell belenyúlni, hogy minden rendbe jöjjön? A mostani észak-koreai helyzetet is figyelembe véve egész különleges, elgondolkoztató kisregénnyel állunk szemben.
Nem csak a koreai kultúra rajongóinak ajánlott.
