Őszintén szólva sok gondom volt vele. Nagyon szerettem volna szeretni, hiszen bizonyára okkal volt ott 2016 legjobb magyar ifjúsági regényei között, de ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Máskor egy ilyen hosszúságú kötet elolvasása pár napot ha igénybe vesz, ezzel most elbajlódtam úgy érzem majdnem 2 hetet. És ez nagyon nem esett jól.
Elvileg egy görög mitológiás, ugyanakkor magyar szállal is dolgozó fantasyről van szó. A főszereplőnk Mira görög-cigány származású leányzó, akinek nehezen megy a sora az iskolában, főleg édesanyja halála után, míg egy nap rádöbben, hogy grifflovas. Osztálytársai közül pedig többen is fontos szerepet játszanak a történetben. Mira fő feladata pedig a jövőben az lesz, hogy pár éves iskolai kiképzés után kapuőrként griffje hátán óvja az Olimposz zsebuniverzumot.
Nem is tudom, mit untam benne a legjobban. Túl hosszú volt. A középső 150 oldalt simán kivágtam volna. Ha várható lenne a folytatás a regényhez, még lenne értelme a több kicsit zsebuniverzum és mitológia megismerésének, de így csak az időt húztuk mindenféle látható előrehaladás nélkül. Legtöbbször arra sem sikerült rájönnöm, hogy merre haladnak bizonyos jelenetek, mert később semmi visszautalás nem történt rájuk és még azt sem mondhatom, hogy mókás mellékjelenetek voltak, mert mint feljebb írtam untam őket. Természetesen azok a részek, amik "nyomként" vezettek a végkifejlet felé teljesen egyértelműek voltak. Talán épp ezért fárasztott a többi.
Tehát ha ez standalone, akkor túl hosszú volt. Ha várható lenne a folytatás, akkor is túl hosszú. Minimum ketté kellett volna szedni, de akkor meg a többi mellékszálnak kellett volna több mélységet adni, ami egy legalább ugyanilyen hosszúságú kötetet eredményezett volna... Szóval végül nem is tudom, hogy jó lett volna-e egy ilyen ötlet.
A lényeg, hogy nem én vagyok a célközönség és valószínűleg nekik tetszett. Remélem. De nekem nem kell belőle több.
