Douglas Adams írásaival fura a kapcsolatom. Még A világ leghosszabb trilógiája öt részben alatt is hol imádtam, hol meg a fejem kapartam, hogy ez meg mi ez?... Mondjuk az legalább érthető, elvégre elméletileg az 5 könyv egy kötetben. A Doctor Who A halál városát pedig imádtam, minden fenntartás nélkül és szívem minden szeretetével mondom, hogy ez a pasas tuti nem volt százas és én imádom, amikor egy író nem százas.
Szóval a címszereplő Dirk Gently nem is jelenik meg a regényben a feléig. Addig egyszer elbeszélgetnek róla, de kész, ennyi. Bazról is több szó esett a Carry Onban, pedig ő is majdnem a felénél lépett be a sztoriba. Azonkívül érdekes párhuzamok voltak a Shadával (Reg/Chronotis) és A halál városával (a megmentésre váró idegen faj) is. Nem is tudom, mintha Doctor Whot olvastam volna, vagy valami olyasmit. De ezt elmondani nem lehet, ahogy a Dokit sem. Mondjuk úgy, hogy vannak benyomásaim a történésekről, de még ezekben sem vagyok teljesen biztos.
Az egész természetesen azért került a kezembe, mert tudtam, hogy lesz sorozat, ráadásul BBC sorozat és én alapvetően elég komoly BBC-trash tudok lenni. Aztán fordítás helyett végignéztem az első évadot és ott sem tudtam, hogy mi a fene van. Még mindig nem világos, újra kell néznem, de ennek dacára imádtam. És akkor elolvastam a könyvet, még mindig nem tudom, mi a fene van, de imádom. Ráadásul a két történetnek semmi köze egymáshoz...
Dirk a maga "minden mindennel összefügg és az univerzum elhozza a megoldást" hozzáállásával az egyik legkülöncebb figura. Ráadásul akárkit képes maga után rántani a mélybe, vagy a múltba, esetleg egy másik bolygóra. Ez a legfontosabb közös pont a könyves és a sorozatos Dirk között az én szememben.
Egyszóval szerettem a könyvet is, a sorozatot is. Mindkettőt csak ajánlani tudom, de ha valaki a logika megszállottja, akkor ne is próbálkozzon velük, mert idegrohamot fog kapni.