A Pevensie testvérek egy évvel/évszázadokkal később visszatérnek Narniába és trónra segítik a törvényes uralkodót Caspiant.
Azt szeretem ebben a történetben, hogy nem minden fekete és fehér. Hiszen nem minden ősnarniai áll ki Caspian mellett, nem mindenki hisz Aslan erejében, sőt előnyösebbnek tartaná a Fehér boszorkány visszatérését. De a hűséges társak mindig kiállnak egymás mellett.
Igazság szerint nem szeretem Caspiant. Valahogy soha nem lesz a szívem csücske ez a fiú. Túl flegmának találom az én ízlésemhez, de szerencsére mellette is ott áll a tanítója és társai, akik helyrerakják a gyereket, ha arra van szükség. Bár az is lehet, hogy túladagoltam az egy hónap alatt négy Narnia-kötetet és az a gondom a sráccal. Úgy emlékszem felnőttként, királyként sokkal inkább kedvelem. Remélem tényleg így lesz.
A Pevensie testvérek nekem még mindig a szerelmeim. Az ő helyüket senki nem veheti át a szívemben.
