Nekem kifejezetten a szívem csücske ez a regény. És nagyon hajlok arra az elterjedt nézetre, hogy a négy Pevensie gyerek valójában a négy Roxfortos házat is jelképezi egyben. Valószínűleg ők az okai a regény hatalmas népszerűségének is.
Érdemesebb lenne az ilyen könyveket még gyerekfejjel olvasni, amikor jobban magával ragadja az embert a varázslatos világ és jobban tud izgulni. Bár azért nekem is volt részem gyerekként az izgalomban, mikor a BBC tévéfilmjét láttam, ami egyértelműen nem az csili-vili CGI volt, mint a 2005-ös változat, de akkor mesés élményt nyújtott. A könyvek sajnos csak az utóbbi változat megjelenése után kerültek a kezembe és akkor már túl öreg voltam, hogy igazán tudjam értékelni. A mostani újraolvasás így megint egy új színt adott. Átrepültem rajta, élveztem, szórakoztató volt és megnevettetett.
Ha valaha lesz gyerekem, estimeseként fogom felolvasni neki a történeteket, mert megérdemli.