Élvezem a kalandregényeket. Ez sem jelentett kivételt. Az Uncharted sorozattal nem játszottam, csak néztem, ahogy az öcsém játszott vele és azt nagyon élveztem. De munkatársam felvilágosított (tőle kaptam kölcsön a könyvet. Köszi, Réka!), hogy ez nem az egyik rész átírása, hanem egy különálló történet, ami a játék szereplői köré épül.
Ennek megfelelően sokkal jobban tetszett, mint az Assassin's Creed könyvek, pedig azokat is nagyon szeretem, de azok eléggé látványosan követnek egy játékvonalat és ezért elég töredékesnek éreztem őket. Itt ellenben folyt a történet, nem éreztem, hogy megakadt volna, vagy darabokra törne a játék céljai miatt.
A történet szerint Nate, Sully és Sully keresztlánya Jada a lány apjának gyilkosa előtt akarjak felderíteni, amit a tudós apa kiderített. Ha már labirintus, kalandregény, egyértelmű a Daidalosz szál, mint a leghíresebb Labirintus építője. Itt nem állunk meg egy labirintusnál, a cím talán sejteti, összesen hányról van szó. Mivel pedig kalandregény, különböző kontinenseken kutatnak, különböző kalandokba keverednek és többször éppen csak megússzák a halált.
Ha egy nő írta volna a sztorit, akkor biztosan nem marad ki a romantikus szál, amire simán megvolt a lehetőség itt is Nate és Jada között. Bár Sully valószínűleg megfosztotta volna jó barátját a férfiasságától, ha bármi történik közöttük. Mindig felüdülés számomra románcmentes regényt olvasni, hiszen annyira kevés van.
Ahogy néztem, Golden sajnos nem írt több Uncharted könyvet, pedig szívesen olvastam volna tovább Nate kalandjait. Tuti izgalmasak! De így lehet, hogy előkutatom öcsém játékait és kipróbálom végre, hogy milyen is ez, ha én játszom.
