molyos adatlap

Gyakorlatilag már hónapok óta erre a megjelenésre vártam. Előrendeltem magamnak a könyvet és alig vártam, hogy rátehessem a kezem. Sokat vártam tőle és keveset kaptam. Valószínűleg rossza pillanatban olvastam, ahogy tavaly az első előzménynovellát is, de nem csak azzal volt bajom.

A történet szereplői nekem túl semmilyenek voltak, nem volt mélységük, sem véleményük, semmi. Se hús-se hal karakterek. Aki nagyon jól volt megírva, a tetovált mumpic lány a legelején, Indigó, na őt nagyon szépen ki is írta Danielle Paige. Kérdem én, miért? A fiúkról is a Miyazaki karakterek jutottak eszembe. Persze nem Howl, hanem mondjuk a Répafejjé változtatott herceg, aki gyakorlatilag nem sok vizet zavar egész végig, aztán visszaváltozik szépséges, jófej szőke herceggé. Sem Pete, sem Nox nem nyerte el igazán a tetszésemet. Főleg Nox, mintha hiányzott volna belőle valami, ami mondjuk Kaiban abszolút megvolt. Szóval én az első nagy összecsapásnál a végsőkig elmentem volna, az ütött volna rendesen, az meglepett volna minden olvasót. Íróként kegyetlen sorozatgyilkos lennék, egy szereplő sem lenne biztonságban. De aztán minden feljavult. Főleg, mert a srácokat hanyagoltuk, megjelent a varázsló, jóval érdekesebb és véresebb lett az egész.

Aztán történt az utolsó fejezet, 429. oldal és a sokk. Mert figyelve olvasunk és értő olvasással és logikai ellentmondás volt a szövegben. Nem mindegy, hogy a Madárijesztő, a Bádogember és az Oroszlán adományait elvesszük, vagy visszaadjuk nekik. Visszaadni amúgy sem tudnánk, hiszen náluk vannak. Akkor meg. Szóval fogtam szépen, levadásztam az angol eredetit és elolvastam az utolsó oldalakat, külön figyelve a kérdéses részletet és igen, ott volt. Danielle Paige szándékai szerint azt akarja, hogy Amy vegye vissza az adományokat. Majd megakadt a szemem egy másik félsoron is. A Varázsló egy random párbeszédben emlegeti az Ózos könyveket. Na igen, angolul emleget könyvet, amik a magyar változatban már filmmé változtak. Nem ismerem a könyvkiadás menetét, és tudom, hogy a fordító gyakran nem veszi észre a saját hibáit, de a könyveket, fordítás és kiadás között nem szokása valaki másnak is átolvasni a magyarítón kívül? 

Mindenesetre angolul fogom folytatni a sorozatot, lehet, hogy ezt is újraolvasom angolul. Szeretni akartam a magyar kiadást, de nem tudtam és ezért dühös vagyok.