Ugyanolyan jól szórakoztam, mint amikor angolul olvastam a könyvet, csak azzal a különbséggel, hogy nem kellett elképzelnem semmit, mert végre megnéztem a filmet.
Ha lehet, akkor most még jobban tudtam értékelni Göthe és Jacob barátságát. Annyira édesek voltak együtt és Göthe úgy örült, hogy Jacob is szereti a legendás lényeit. A Jacob és Queenie között kibontakozó románc is csodás. Nem tudom elhinni, hogy a férfi tényleg élvezi, hogy Queenie olvas a fejében, de vannak fura emberek. Én frászt kapnék tőle, hogy soha nem lehet egy szabad gondolatom, mert mi van ha a másik látja. Tinát túl vaskalaposnak tartottam az elején, de aztán persze ő is kezdett szép lassan átalakulni, mikor végre megértette a helyzetet.
Személy szerint nem örülök az egyik castingnak. Gondolok itt Gellert Grindelwald alakítójára. Imádom az embert, de már nem a régi, kezd unalmas lenni, hogy állandóan ugyanazokat a manírokat látom tőle. Mintha nem tudna megújulni. Egyébként nagy húzás volt a megjelenése és hogy csak egyedül a kis, naiv, kétballábasnak látszó Göthe jött rá a kilétére és a sok menő varázsló, akik annyira lenézték őt szépen elsétáltak a gonosztevő mellett, teszem azt még kedvelték is...
Nagyon várom a 2. részt. 2018 még de messze van!
