molyos adatlap

Nos, a trükk a következő: fejezd be a nyafogást.

Nem is olyan régen ez volt a molyos szerencsesütim. Emiatt az egy mondat miatt olvastam el a könyvet. Főként azért, mert én is ezt vallom. Nem feltétlenül kell itt a kreativitásra gondolni, mindenre igaz ez. Bár én inkább azt mondom, "Ne hisztizz, hanem csináld!", de a lényeg szerintem egyezik. Mondjuk, hogy önigazolásnak kellett a kötet.

Az is volt. Ha a felesleges hippis, virággyermekes részt lehámozzuk, a filozófusok, írók, tudósok bölcs mondásait kivesszük, akkor pontosan azt írja le, ahogy én is igyekszem gondolkodni. Bár azért teszem hozzá, szoktam engedélyezni egy kis önsajnálatot, igyekszem nem túlságosan elnyújtani, mert az egészségtelen tud lenni, de szerintem az embernek, jó, lehet hogy csak nekem, szüksége van egy kis borúra is. Nem láthatunk mindent folyton rózsaszínben.

Szóval az alapgondolat tetszett, de a körítés már nem annyira. Személy szerint az író gondolataira voltam kíváncsi, nem arra, hogy ő hogyan támasztja ezt alá Marcus Aureliusszal. Tehát a személyes történeteket nagyon élveztem, a filozofálgatást not so much. Ennek dacára lehet, hogy majd még előkapom egyszer.