A Rejtő könyveknél nálam mindig nagyon komoly nosztalgiafaktor van jelen. Főleg persze a Korcsmáros képregények miatt. Volt benne valami vadromantika. Ma már kevésbé érzem. Mármint Rozsdás még mindig vonzó a maga vöröses fejével, de most valamiért zavart a bűnözői léte. Ez biztos jele annak, hogy megöregedtem.
Amúgy imádtam Piszkos Fredet és az aranyszívű kétes alakok bandáját. Sőt az ifjú hercegért egyenesen odáig voltam. Nagyon lazán kezelte hajója és személyisége elrablását és derekasan kiállt a szedett-vedett rablóbanda mellett. Majd persze a küzdelemből is kivette a részét. De valamiért a megmentés tárgyát, Tom Levent nem találtam elég szimpatikusnak. Szerintem nagyon jó helyen lesz az őserdőben. De tényleg.
Nem tudom elképzelni, hogy Rozsdás hogyan tud alkalmazkodni a normális, hétköznapi élethez a végén. Szerintem ő már annyira "beledolgozta" magát a csempész, törvénysértő életmódba, hogy a nyugodt angliai élet már nem lesz neki való. Bár ez szerencsére kimarad a könyvből...
