Totálisan, teljesen őszinte leszek. Nem tudom ugyan, mire számítottam, de nem voltam tőle elájulva. Kazuko még nem is idegesített annyira, mint Kazuo. Ha valaki elolvasta/épp most olvassa, akkor talán megért. Vagy csak a japán gimisekkel van bajom, származzanak bármilyen korból, legyenek bármilyen idősek.
Bár ha jobban belegondolok, valahogy a fogalmazással volt bajom. Egyszerűen nem folyt a sztori, minden mondatnál éreztem egy kis megtorpanást, mint elsőben, mikor olvasni tanultunk és neki kellett futni a mondatoknak, hogy egyben kijöjjenek. Olykor meg olyan rohanósnak éreztem, mintha nem lenne rendesen kibontva a sztori. Értem én, hogy kisregény, de mégis hiányérzetem volt.
A második történet a Rémálmok Fogságában ha lehet még jobban idegesített. Miért? Miért nem tudok kifogni egy nekem tetsző japán regényt? Miért? Maszako nőjön végre fel és szedje már össze magát!
Lehet, hogy ez a bajom. Túl öreg vagyok én már ezekhez a történetekhez. Ha sokkal korábban 15-16 éves koromba jut el hozzám, sokkal jobban tudtam volna értékelni, mint így most. Nekem valami más, komolyabb tudományos fantasztikum kell. Azért az animációs filmet megnézem, mert érdekel. Van, aki szerint jobb, mint a könyv, szóval egy próbát megér!
Az 52 könyves kihívásban ez a könyv a 46.-os pont, vagyis az időutazós regény.
