Douglas Adams bácsi arra készült, hogy kiéheztessen. Még ebéd előtt kezdtem el olvasni, nem is reggeliztem és a könyvet egy kb. pizzához írt rajongói levéllel kezdi. Korgott a hasam rendesen. Aztán megettem egy almát, bár egy szelet pizza biztos jobban esett volna.
Ugyanolyan elborult és nem százas, mint amit megszoktam tőle és szeretek. De az is igaz, hogy az ő Dirk Gently-je, aki a valódi Dirk Gently, köszönőviszonyban sincs a sorozatossal. A sorozatos egy modern fiú, aki nem dohányzik, szerintem nem is iszik és viszonylag összeszedett. A valódi Dirk Gently pedig egy elborult lélek, aki tönkreteszi a tüdejét, a máját, de a kavarok ellenére mindig épp jó helyen van. Bár a navigációs módszereivel nem értek egyet. Eleinte sejtelmem sem volt, hova akarunk kilyukadni, de miután először elhangzott a kalapács szó és már korábban megtudtuk, hogy nézett ki az a bizonyos utas a Heathrow kettes terminálján, aki az oslói gépre akart feljutni, odáig már eljutottam, hogy csakis Thorról lehet szó. Kate szerepét még mindig nem értem teljesen, bár kíváncsi újságíró és talán ennyi elég is volt, hogy a "rejtély" nyomába eredjen és a navigáció már össze is hozta Dirkkel. De mi a fenét akart az a sas?
Számomra még mindig zavaros, hogy Gently eredeti megbízója hogyan keveredett bele az egészbe és hogy vesztette el a fejét, de enélkül is jól megvagyok. Élveztem, jókat nevettem és lelkesen olvasnék még többet. Bár azt hiszem, több kérdésem van, mint válaszom.
52 könyves kihívás: 21. Egy olyan könyv, aminek az előzményét már olvastad (könyvsorozat nem első darabja)
