Várólista

Várólista

Kim Ae-ran - Ma Vie Palpitante

2016. december 07. - eszter.m

molyos adatlap

Ezért a könyvért én megküzdöttem. Nem kell komoly dolgokra gondolni, de hetekig próbáltam különböző oldalakon e-könyv formátumban megvenni, mert már nincs hely a polcomon. De az e-könyvet sem a franciák, sem a belgák, sem a hollandok nem akarják eladni Magyarországra, szóval végül az amazonon át rendeltem meg egy használt példányt és tökéletes volt az első oldaltól az utolsóig.

A történet főszereplője Areum, egy 16 éves fiú, aki progériában szenved, vagyis korai öregedésben. A teste olyan, mint egy nyolcvan évesé. A szülei még csak 32 évesek (igen, korán kezdték az életet) és mindent megtesznek, hogy Areum élete a lehető legboldogabb legyen.

Az ő utolsó hónapjairól szól ez az édes-keserű regény. Általában szenvedni szoktam, ha valamit franciául kell olvasnom, de ez olyan csodálatosan van megírva, hogy átrepültem a sorokon és a történeten. Areum elmeséli a szülei első találkozásától kezdve az életét. Szerepel egy tévéműsorban is, hogy pénzt szerezzen a kórházi kezelésére, az interneten keresztül átéli élete első és egyben utolsó szerelmét. És búcsúzásként ír egy novellát a szüleinek, akik egy percre sem hagyják magára. Kivéve, amikor az Öreg Janggal elmegy sétálni a kórház kertjében és az öreg elhozza a szodzsut, amit annyira szeretett volna megkóstolni még halála előtt.

A kedvenc részem az volt, mikor Areum és az apja beszélgettek arról, mi szeretne lenni Areum és a fiú azt mondta, csak olyan akar lenni, mint az apja. És folyton azon aggódott, hogy az apukája a saját jövőjét látja a fiában, pedig ennek épp fordítva kellene lennie. Mondom, engem teljesen elvarázsolt...

Az a baj, hogy bármit írok is, nem tudja kifejezni, mennyire csodálatos volt ez a kötet. Szerencsére Dél-Korea jelentős filmiparral rendelkezik és kedvenc rendezőm készített egy csodás filmet a regény alapján.

És most jöjjön a könyv fülszövege, traduction par moi, szóval elnézést, ha nem a legszebb.

A szüleim 16 évesek voltak, mikor megszülettem. Én idén lettem 16 éves.

Nem tudom, megélem-e a 18. születésnapomat. Csak egy dologban vagyok biztos: kevés időm maradt. Míg a többiek gyerek felnő, addig én megöregszem. Számomra minden óra egy nappal ér fel. Minden hónap olyan, mint egy év. Ma apámnál is idősebb vagyok.

16 évesen túl fiatal az ember, hogy gyereke legyen?

32 évesen túl fiatal ahhoz, hogy elveszítse a gyermekét?

Nagyon fiatal szülők és nagyon idős gyermekük története.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://varolista.blog.hu/api/trackback/id/tr2212027101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása