molyos adatlap

Ezt a könyvet úgy érdemes olvasni, ha az ember ismeri a rendezőket, akikről szó van. Nekem ilyen szempontból mázlim van, a nyolc ismertetett rendezőből már ötneknek láttam a munkáit. Mondanom sem kell, hogy az összes koreait ismertem, Japánból csak a Battle Royalt jegyző Fukasaku Kinji filmjét láttam, de legalább már hallottam Kitano Takeshiről és Miike Takashiról is.

Nagyon érdekes volt maga a könyv, sok új infót megtudtam a kedvenc koreai rendezőimről, mondjuk mindannyian öreg rókák már, főleg Im Kwon-taek, aki egymaga túl van már a 101. rendezésén is. Az ő életén keresztül nagyon érdekesen mutatta be az író a dél-koreai politikai élet változásait és a diktatúrákat is. Lee Chang-dong munkássága jobban rávilágított az ország filmes politikájára. Park Chan-wook a kezdődő nemzetközi munkákat illusztrálta. Kim Ki-dukot pedig egyetlen valamire való koreai filmesekkel foglalkozó munkából sem lehet kihagyni.

A japán vonulattal nem vagyok ennyire tisztában. Kitano Takeshit is csak a tévés munkái miatt ismerem. Bár az totál meglepett, milyen idős rendező készítette a Battle Royalt. Annyira fiatalosan lendületes munka volt, hogy 70 éves volt a forgatás idején. Ami folyton zavar engem és nem tudok ezen túllépni, az a tény, hogy a filmes szakemberek folyton az ázsiai filmek erőszakos oldalát emelik ki. Akár tetszik, akár nem, a koreai rendezőkből 3 és a japán rendezők közül is legalább 4 az erőszakos alkotásairól ismert. Vér ömlik a filmekben literszám. Mintha a Távol-Kelet nem készítene remek vígjátékokat, családi drámákat, esetleg szatírákat. Hiányolom a munkákból ezeket a filmeket és rendezőket.

Van egy állandóan megjelenő másik fájó pont az ázsiai filmek szakirodalmánál a nevek. Japán és Korea is vezetéknév-keresztnév sorrendben használja a neveit, ahogy mi. Az nem zavar, ha ezt az angol nyelvű irodalmak megbolygatják, együtt tudok élni a dologgal, de azzal már nem annyira, ha egyszer így, egyszer úgy használják ugyanazt a nevet. Kawase Naomi hol így, hol fordítva szerepelt. Nem vagyok én perfekcionista, de kaparom a falat az ilyesmitől. Egyedül ez az oka annak, hogy "csak" 7/10-re értékelem ezt a könyvet, (meg az angol helyesírás, ha már én észreveszem a hibát, akkor ott baj van)