Hatalmas rajongója voltam/vagyok a Vándorló Palotának. Miyazaki Hayao és a Ghibli stúdió számomra legkedvesebb animációja. Tavaly kezdtem el olvasni a sorozatot és az első részt csak úgy faltam. Nem tudtam letenni. A második rész, az Égi palota nehezebben ment. Épp tavaly olvastam az Ezeregy éjszaka meséit és annyira hasonlított a világ és a stílus, hogy pont rosszkor talált meg az a történet. De nem mondtam le a sorozatról és végre eljutottam a befejező részhez.
Kicsit furán indul a könyvmoly Charmain kalandja, hiszen miért épp egy alig kamasz lánynak kell vigyáznia a varázsló dédnagybácsi házára, talán nem találtak jobb jelöltet, vagy William bácsi varázslatai nem lennének elég védelmezőek? De végül ezen túl kell lépni, nem a miért a lényeg, hanem az, hogy Charmain végül megkezdi izgalmas életét a labirintusszerű házban, majd könyvtárosi karrierjét a palotában. Ehhez társul egy kutya, egy varázslótanonc, számos elf és kobold, valamint egy "lubok". A rokoni kapcsolatok kuszasága nem volt a kedvencem. Nem is igen tudtam követni, hogy akkor most ki rokona kinek és ki "csak" beházasodott tagja a különböző családoknak. Nem is értem, miért csinált belőle az írónő ilyen fontos kérdést. De szórakoztatott. Mondjuk Charmaint olykor megráztam volna, hiszen még egy tojást sem képes megfőzni a drága, mert egy úrilánynak ilyet nem illik tudni, de alapvetően szerethető volt mindegyik szereplő. Peter pedig mindenhez ért egy kicsit, de valahogy mégis mindig mindent elszúr. Sophie, Howl és Calcifer megjelenésére ezúttal is sokat kellett várni, de itt nem is hiányoltam őket annyira, mint az Égi palotában, mert nélkülük is haladt előre a történet.
Nagyon kikapcsoló olvasmány volt. Sajnáltam, hogy véget ért a sorozat. Akár ebből is el tudnék képzelni egy animét. Igazából végig anime-karakterekként láttam fejben a szereplőket. Mesés volt.
A tartalom:
Charmain a könyvmoly úrilány váratlanul nagy-nagybátyja a varázsló William házában találja magát, mivel a bácsi beteg, orvosi kezelésre utazik az elfekhez és kell valaki, aki óvja a házát. Anyukája nem örül az ötletnek, de végül elengedi a lányt. Charmain minden vágya, hogy a királyi palota könyvtárában segítsen a királynak és lányának katalogizálni a könyveiket. Ez a munka már évek óta folyik, de úgy fest soha nem ér véget és levélben felajánlja nekik a segítségüket.
William bácsi háza különleges, mi mást várnánk egy varázslóétól. Látszólag nem áll másból,mint egy nappaliból, egy konyhából és egy kamrából, de attól függően, hogy az ajtókon átlépve merre és hányszor fordulunk, mindig máshova érkezünk. Szerencsére a bácsi volt annyira figyelmes, hogy hangos útmutatást adott a labirintushoz. Valamint tartozik a háztartáshoz még egy kutya is, Lelenc, valamint egy kobold, aki a kertészeti feladatokat látja el, de nem vágyik másra, csak bajkeverésre. Hamarosan megérkezik Peter is, a varázslótanonc, aki bár lelkes, de varázslatai mindig balul sülnek el, valószínűleg ezért is küldte édesanyja William bácsihoz tanulni.
Még Peter megérkezése előtt Charmain kipróbált egy repülés varázslatot, amit a bácsi dolgozószobájában egy varázskönyvben fedezett fel és így a lány a közeli dombon találta magát, ahol összeakadt a félelmetes lubokkal. Ekkor még nem is tudja, mi is az a lubok és hogy mennyire veszélyes lénytől szabadult meg, de későbbi olvasásai során megismerkedik a lény történetével és emberekbe beültetett utódjával, a lubokfival.
Charmain ajánlatát, a király örömest fogadja, mivel lányához vendég érkezik, így Charmain másnap indul is a királyi palotába katalogizálni. Bár nem úgy teljesen elképzelései szerint alakulnak a dolgok, mert unalmasabb a feladat, mint képzelte, de örömmel segít őfelségének. Kiderül ugyanis, hogy a királyi család komoly anyagi gondban van. A kincstár aranya eltűnt, valamint keresik az "elfadományt", ami segíthet megóvni a királyságot. Többek között ezért is érkezett a vendég, Sophie, akivel az első részben ismerkedtünk meg. Hamarosan csatlakozik Sophie kisfia Morgan, a tűzdémon Calcifer és az álruhába/kisfiútestbe bújt Howl is. Charmaint a bizalmukba fogadják és az ő segítségével keresik a kincset.
Otthon Peter közben persze sikertelenül kipróbál számos varázslatot. Előbb szaunát csinál a házból, majd minden vízvezetéket elfagyaszt, amikor kimos, akkor minden kellemes pirosas színt ölt. Sőt, szegény fiú a bal kezét sem tudja megkülönböztetni a jobbtól, így számtalanszor eltéved a bácsi házában. De felfedezi, hogy egyes útvonalak a múltba vezetnek, míg másokon a koboldokhoz lehet eljutni.
Az elfek újra beállítanak. Elhozzák magukkal a William bácsiban található luboktojásokat, amiket el kell pusztítani, de ők nem voltak rá képesek. Egy tűzdémonnak szerencsére ez nem jelenthet gondot és a fél dombot lebontó robbantásban nem csak a tojásokkal, hanem magával a lubokkal is végez. Bár alig éli túl az akció.
A gyerekek közben rájönnek, hogy a királyi aranyat a trónörökös herceg dézsmálja, aki minden jel szerint maga is lubokfi, a leggonoszabb, legundorítóbb lény a világon és ő a felelős a királyi családról szóló gonosz pletykákért és az őket ért számtalan "balesetért".
Persze minden jó, ha a vége jó. A lubokfit elkapják, az arany visszakerül a helyére, kiderül, hogy Peter a királyi trón örököse és Lelenc, az összefoglalómból méltatlanul kihagyott kutyus maga az elfadomány, aki a királyságot óvja és társának épp Charmaint választotta, így együtt védik tovább a királyságot. William bácsi meggyógyulva tér vissza és mindenki boldog... Ahogy annak egy mesében lennie kell.
