molyos adatlap

Remek volt. Már megint. Lehet, hogy visszatér az Aggie iránt táplált lelkesedésem. Nem is igen tudom. Őszinte leszek, nem érdekel már a bűnügy, ami után nyomoznak. Sokkal inkább foglalkoztat a szereplők élete, hiszen annyira megszerettem őket az évek/kötetek során. A legutóbb épp azért aggódtam, hogy Agatha ne mozduljon rá Charles-ra, mert szegény embert teljesen megőrjítené, erre Charles pistult bele Aggie-be. Megértem én, de azét még így is sikerült teljesen megdöbbentenie vele. Nem néztem volna ki ezt Charles-ból.

Na de a bűnügy... Mintha egyre durvább gyilkosságok történnének a környéken. Az angliai békés vidék már egyáltalán nem olyan békés, mint egykor. De azt szeretem benne, hogy nem sietik el. Nincs megoldás egy óra alatt, mint egy tévésorozatban. Akár hónapokig elhúzódik egy-egy ügy, ha épp kihűlnek a nyomok. Úgy érzem ettől lesz az egész olyan életszagú.

És ami a legjobb, James csak érintőlegesen szerepelt. Ne értsetek félre, kedvelem a pasast, de azért nyugodtabb mindenki élete, amikor ő nincs Agatha közelében.

Újra lelkesen várom a következőt!