Igyekszem visszafogni magam, bár mikor tavaly év végén a molyon olyan személy is volt, aki állítása szerint 150 kötettel lett gazdagabb úgy éreztem a magam szerény 71 könyves beszerzése kismiska.
R. J. Palacio: Az igazi csoda. Már akkor meg akartam szerezni, mikor Csodácska címen megjelent, de bűnronda volt az a borító. Nem voltam hajlandó a polcomra tenni. De most, hogy a film miatt címváltozás és ami fontosabb, borítócsere történt, már jöhetett.
Robin Sloan: Penumbra úr nonstop könyvesboltja. Nagyjából ennyit tudok róla. A címét. Ami nem túl sok, beismerem. De könyvesboltban játszódik és valami csodaszép a magyar borító és már alig pár példány van a Libri boltokban összesen, szóval meg kellett vennem.
John Corey Whaley: Nagyon logikátlan barátság. Mert az Egy meleg srác olvas blogon olvastam egy idézetet belőle. Ennyi elég is volt, hogy megvegyem. Remélem nem fogom megbánni.
Alwyn Hamilton: A homok leánya. Ez mondjuk nem saját választás, mert a BookaSloth dobozban találtam, amire újra előfizettem. 3 havonta egyszer kiadok rá pénzt és örülök a cuccoknak, amik benne vannak. Bár még egy könyvet sem olvastam el, amit kaptam... De a könyvek beszerzésében jobb vagyok, mint az elolvasásukban.
Charlotte Brontë: Jane Eyre. Már évek óta szeretném elolvasni, de majd idén, most hogy végre van saját példányom.
Rainer Maria Rilke: Levelek egy ifjú költőhöz. Apácashow 2. Tudom, igen. Ezért. Mert abban szóba kerül ez a könyv és nem is tudtam, hogy megjelent magyarul.
Márai Sándor: Eszter hagyatéka. Egyértelműen a név miatt. Eddig csak egy Márait olvastam és az tetszett. Kellene egy második is.
