Már tavaly is imádtam ezt a könyvet, magasan ott volt a kedvenceim között. Sőt, ha jobban belegondolok a Nightingale volt a kedvenc 2016-os olvasmányom. Nagyon örülök, hogy végre mindenkit gyötörhetek azzal, hogy olvassák el. Újra előhozta belőlem a tavalyi érzéseimet. Csak sokkal intenzívebben, hiszen most "buddy.read" keretében olvastam a munkatársammal és mindent alaposan át tudtunk tárgyalni menet közben.
Nem szégyellem bevallani, hogy Beck lett a könyves szerelmem. Tudom, német tiszt. Ugyanakkor annyira emberire sikerült ez a karakter, amivel sikerült arra is rávilágítani, pedig ezt sokszor sokan elfelejtik, hogy nem minden német volt náci és volt elkötelezett híve a háborúnak. Volt, aki csak tette a dolgát és megpróbált életben maradni a világméretű felfordulásban, ahol ugyanolyan könnyen hullott az ellenség feje, mint az övék. És ez lett Beck végzete is, a rettegés, a félelem, hogy a társai végeznek vele. Eszébe sem jutott, hogy Vianne-tól, vagy a franciáktól tartson, de a saját "fajtájától" tartott. A Vianne-nal való romantikus feszültséggel teli kapcsolata pedig nagyon hú...
Egy nőnek pedig legyenek titkai. Akármilyen kicsi, vagy esetünkben súlyos, amit egész életen át két embernek kell cipelnie. Kellenek a titkok, mert jelen esetben a titkok védenek. Megóvnak egy nagy fájdalomtól.
52 könyves kihívás: 14. Egy könyv, amiben erős női karakter található (ebben csak erős nők vannak)
