Először is imádom ezt a borítót. Annak dacára, hogy szerintem enyhén sztereotíp az ázsiai lányokkal kapcsolatban, elég ha megnézzük a térdzoknit. Kellene nekem egy olyan ágynemű, nagyon tetszik. Aztán, hogy a borítónál maradjunk, a hátán szerepel, hogy 12 éves kortól ajánlott, amit bővíteni kellene, arra, hogy 13 éves korig ajánlott, vagy csak nem voltam megfelelő hangulatban a könyvhöz. Illetve komoly szemgolyó kifordulási veszély is van. Annyit forgattam a szemem az első 90 oldalon és az utolsó 40-en, hogy esküszöm, azt hittem ki fog esni. A könyv közepén nem kellett forgatnom, mert Lara Jean elégszer megtette helyettem és azzal bőven elégedett voltam.
Ahogy így egy nap távlatából gondolok a könyvre, egyre inkább egy koreai sorozat kezd kibontakozni a fejemben. A Male Lead, aki undok, de ugyanakkor szerethető, vagyis Peter. A Tökéletes Second Male Lead, aki sokkal jobban illene a Female Leadhez, de tudjuk, hogy esélye sincs. A Second Female Lead, akit leginkább csak utálni tudunk és mindent megtesz, hogy tönkretegye a Female Leadet, valamint lezáratlan múltja van a Male Leaddel, vagyis Gene. Aki nem tudná, ez a tipikus koreai rom-kom sorozat alapfelállása. Persze ott van a legjobb barátnő, a család, ami itt is olyan hangsúlyos, mint egy koreai sorozatban. Aztán volt egy jelenet, A Jelenet, így nagybetűvel Josh és Lara Jean között. Ha nem tévedek, oda is volt írva, hogy LJ szeme tágra nyitva, majd lassan becsukja és viszonozza... Mint egy koreai sorozat nagyjelenete. Lehet, hogy csak azért magyarázom bele, mert Jenny Han koreai származású, én pedig nagy Korea rajongó vagyok, nem tudom, de akkor is az az érzésem, hogy Jenny Han koreai sorozatokon nőtt fel és rajongó. Eskü, ha fent van twitteren rákérdezek.
Egyébként ami pozitív, az a Song lányok kapcsolata, bár Margot-t kifejezetten utáltam. Olyan magas lóról tekintett le mindenkire, még Joshra is. Josht és Kitty-t szerettem, bár utóbbi olykor felnőttebb volt,mint a nála 8 évvel idősebb nővére, de kellenek az ilyen apró megmondó emberek. Peter, vele kapcsolatban elég sokáig nem döntöttem, mondjuk úgy kérettem magam, aztán a legvégén volt egy levélke, amit LJ-nek írt, hogy most menjen inkább busszal haza, mert ő elmenne Kitty-ért az iskolába. Azzal kenyérre kent. Mindig így járok a Male Leadekkel, ellenkezem, aztán van egy apróság, amivel meggyőznek.
Szóval szerettem, akkor is ha féltettem a szemeimet a kieséstől és nem tetszett a lezárás, nagyon nem. Annyira azonban nem szerettem, hogy most azonnal nekiálljak a következőnek angolul. Esetleg, ha magyarul is kiadják.
52 könyves kihívás: 19. Egy New York Times best-seller listán szereplő könyv
